Országos Műszaki Múzeum

Műszaki Tanulmánytár

Filiálék

A magyar ipar Széchenyitől a XX. századig

A kiállítás Magyarország lendületes műszaki, tudományos és ipari fejlődését mutatja be a 19. században. Az első ilyen témájú kiállítást 15 évvel ezelőtt adta át a közönségnek az Országos Műszaki Múzeum a Széchenyi István Emlékmúzeumban, Nagycenken. E helyen is köszönjük, hogy az Emlékmúzeum kollektívája az elmúlt 15 évben a régi kiállítást gondosan üzemeltette. A témában azóta végzett új kutatások, az Országos Műszaki Múzeumban a vonatkozó tárgyi anyag bővülése, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának bíztatása és a Széchenyi Terv pályázaton elnyert támogatás lehetővé tette, hogy gazdagabb és látványosabb formában nyissuk meg a közönség előtt a kiállítást. Negyvennel több eredeti műtárgy és a legmodernebb technikát alkalmazó grafikai megjelenítés teszi a kiállítást izgalmas újdonsággá.

Az ipar- és technikatörténeti kiállítás ágazatonként tekinti át az ipar, a műszaki-tudományos élet, a műszaki-ipari oktatás fejlődését, hangsúllyal az 1867. évi kiegyezés utáni időszakon. Bemutatja az áttérést a tőkés nagyüzemi árutermelésre az Osztrák-magyar Monarchia sajátos viszonyai között úgy, hogy egyben utal a gazdasági fejlődést megalapozó műszaki alkotásokra. A hosszú korszak iparának húzóágazatai közül bemutatja a mezőgazdasági gépgyártás, a malom-, cukor- és szeszipar, a bányászat és kohászat, a gőzgép-, robbanómotor- és szerszámgépgyártás, valamint az erősáramú elektrotechnikai ipar eredményeit és teret szentel a finommechanikai ipar, a fényképezés és a vegyipar fejlődése szemléltetésének. Utal a kiállítás a kereskedelmi bankok, a távíró és a telefon jelentőségére a gazdasági élet szervezésében és visszautal a Közlekedési Múzeum kiállítására a szomszédos termekben a vízi, a vasúti és a fővárosi közlekedés műszaki alapjainak bemutatásával.

Tisztelettel adózik a kiállítás a legnagyobb magyar, Széchenyi István ( 1791. szeptember 21.1860. április.) emlékének, kiemelve jelentőségét a korszak műszaki, tudományos és ipari fejlődésében, a Lánchíd és a hazai infrastrukturális feladatok, mint az al-dunai szabályozás megoldásában, a Magyar Tudós Társaság, az Országos Magyar Gazdasági Egylet, a József Hengermalom létrehozásában. A korszak nagy műszaki és tudós egyéniségei közül részletesen bemutatja a kiállítás Bánki Donát, Bláthy Ottó, Csonka János, Déri Mika, Eötvös Loránd, Ganz Ábrahám, Irinyi János, Jedlik Ányos, Kandó Kálmán, Mechwart András, Petzval József, Wartha Vince, Zipernowsky Károly munkásságát.

A korszak lendületes tudományos életéből kiemeli a kiállítás a Selmeci Bányászati Akadémia és a József Műegyetem szerepét. Megemlékezik a Műegyetem neves professzorairól, de teret szentel a Széchenyi által is oly fontosnak tartott alap- és középfokú iparoktatásnak is. Bemutatja a korszak tudományos és műszaki életének fórumait, így a Magyar Tudós Társaságot, a Természettudományi Társulatot, a Magyar Mérnök Egyletet, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületet, a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet. Válogatást ad a korszak természettudományos és műszaki irodalmából, a több mint 220 féle hazai szakfolyóiratból.
A kiállítás felújítása Gajdos Gusztáv főosztályvezető, főrendező , forgatókönyvíró és az Országos Műszaki Múzeum műszaki és restaurátor csoportja, Balogh Katalin és a Start Design Stúdió munkatársai, valamint Kenessei Károly, a Széchenyi Emlékmúzeum igazgatója és csapata munkáját dicséri.