Műszaki Tanulmánytár


Filiálék

 

150 évvel ezelőtt született Csonka János (1852-1939) a porlasztó egyik feltalálója

1852. január 22-én Szegeden született Csonka János egy kovácsmester hetedik fiaként, a későbbi feltaláló és gépészmérnök. Édesapja műhelyében dolgozva, majd az elemi- és a középiskolában németet és latint tanulva elhatározta, hogy műszaki ismereteit tovább akarja gyarapítani.
Saját erejéből hazai és számos külföldi munkahelyen tanulmányozta a gépgyártást és az erőgépeket.
1877-ben a nyelveket beszélő, külföldi tapasztalatokkal is rendelkező 25 éves Csonka János nyerte el a József Műegyetem Gépiparmutani Tanszéke pályázaton meghirdetett művezetői állást, a 32 jelentkező közül. A 27 éves Csonka első komoly alkotása volt 1879-ben az első magyar négyütemű, vízhűtéses, szelepes vezérlésű motor.

1883-ban feltalálta a 3 LE-s, kettős tüzelőanyaggal működő gáz és petróleum motort, melyre 1885-ben kapta meg az osztrák szabadalmat.1887-1889 között Csonka János és Bánki Donát (1859-1922) a Ganz gyárban, a gyár ausztriai fióküzeméből beérkezett, nem működő motorokat átkonstruálva, azok üzemképes fekvő motorokként kerültek eladásra.

1889-ben Csonka és Bánki több közös szabadalmat jelentettek be, s egyben létrejött egy szerződés a Ganz cég és a feltalálók között. Így létrehozták az alapját a hazai belsőégésű motorok gyártásának.

1890-ben Csonka és Bánki szabadalmaztatták a két célú gázkalapácsot. Ez évben megalkották a Bánki-Csonka féle "No. 1" jelű motort, melyen az új porlasztójukkal végeztek kísérleteket.

1893. február 11-én Bánki és Csonka bejelentették a világ első porlasztójára vonatkozó "Újítások petróleum motorokon" tárgyú találmányukat. Az Országos Műszaki Múzeum erőgép gyűjteményének része az "No.1" jelű motor, mely jelenleg Budán, a Millenáris Kht "Alkotó magyarok" című kiállításán áll.

1897-ben kapott szabadalmi oltalmat az USA-ban egy Bánki-Csonka féle motor. A világ első porlasztóját az 1900. évi Párizsi Világkiállításon is bemutatták, ahol aranyérmet nyert.

Csonka János 1895-ben megnősült és az idők során három fiúval és egy lánygyermekkel bővült a család.
1900-ban a Magyar Posta pályázatára a Ganz gyár 2 darab Csonka János által tervezett motoros, háromkerekű levélgyűjtő triciklit állított elő. A kerékpárt az 1906 évi londoni kiállításon is bemutatták.
1904-ben a Magyar Posta 12-14 LE-s csomagszállító gépkocsikra írt ki pályázatot. 1905 május 31-kén elkészült az első magyar, Csonka féle postaautó, mely ekkor gördült ki a Múzeum körúti Műegyetem udvaráról, a Gólyavár műhelyéből. A próbaúton a Várba és vissza Csonka János vezette a kocsit. E nap tekinthető a magyar autógyártás kezdetének.

Csonka János a Magyar Automobil Clubnak egyik alapító- és bizottsági tagja volt. 1906-ban a Club elnökének, Zichy Bélának egy személygépkocsit készített.
Csonka János 1909-ben maga gyártotta le a 4 LE-s egyhengeres "kisautó"-t, mely már az első hazai kardános gépkocsi volt. E kocsikat megbízhatóságuk miatt "Doxa autók"-nak nevezték.
Az első magyar személy- és csomagszállító autóbuszt 1910-ben állították üzembe Károlyváros és Plitvica között.


A stabil- és a járműmotorokon túl Csonka János 1906-1939 között tervezett és épített különféle motoros gépcsoportokat is. Például 1906-ban tervezte meg a 40 LE-s agregát-, áramfejlesztő motorját, mely a világ első kompresszoros motorjai közé tartozott.

Csonka János a Műegyetem műhelyfőnökeként, 72 évesen, 1924-ben ment nyugdíjba. A mérnöki kamara az 1924. évi előterjesztés alapján felvette tagjai sorába és feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.
Csonka János még 1924-ben egy pince műhelyt létesített a Bp. XI. ker. Bartók Béla u.31. szám alatt. Itt motorgyártással foglalkozott és 1937-ben megszervezte és átvette a német DKW cég képviseletét.

1939. szeptemberében még aktívan részt vett a "Csonka János Gépgyár" cégbírósági bejegyzésében.
1939. október 27-én, 87 évesen, rövid időt kórházban töltve, meghalt Csonka János, a puritán, egész életében alkotó műszaki- és műegyetemi oktató.